Csonti: “Az őszinteségen ledöbbennek” – Interjú

2012. nov. 11.

Kevesen szeretik az autókereskedőket, Csontinak mégis rajongótábora van. Csontos Zoltán ösztönösen csinálja a marketinget. Még egy erotika kiállításon is képes felfedezni, hogy milyen a jó reklám. Szeret kikapcsolódni, de nem vágyik a luxusra, például sosem venne új autót.

 

Gyerekkorodban gondolom még nem autókereskedő akartál lenni. Mi volt akkor az elképzelésed?

Vadászpilótának készültem!

Mi gátolt meg ebben?

Szegény, de büszke családból származom, így hamar munkára kellett adni a fejemet. A vadászpilótasághoz vagy katonának kell lenni, vagy nagyon drága megszerezni a pilóta jogosítványt. A katonaság pedig sosem vonzott.

Korán kezdtél el dolgozni, mi volt az első munkád?

12 évesen kezdtem el dolgozni, házról házra járva, becsöngetve árultam, utána apámnak segítettem, aki építkezéseken dolgozott konyhabútor beszerelőként. Később, a szakközépiskola alatt DJ voltam, ez meg is maradt 21-22 éves koromig. Utána elkezdtem dolgozni egy ingatlanközvetítő irodában, elég jó sikerekkel, hiszen előbb irodavezető, majd résztulajdonos lettem. Az ingatlanos múltam végén már inkább bérbeadással foglalkoztam, akkoriban elég jó üzlet volt külföldieknek bérbe adni. 2000-2001-ben indult az Indycar, amellyel már az autókereskedelemben még pont sikerült elkapnom a svájci autó behozatal utolsó időszakát.


Hogyan lett anno az Indycarból Csonti-Car?

Volt egy üzlettársam, akivel közösen csináltuk, de ő beleesett egy MLM-es üzletbe, amit én sosem értettem, mert nem vagyok az a típus, aki felhívja a barátait, hogy kínáljon egy jó üzletet. Ő nem járt jól ezzel, ezért el akarta adni nekem a részesedését, amit én nem kértem, helyettem megvette egy közös ismerősünk, majd eladtam neki az én részemet is. Ezután fejest ugrottam a tőzsdébe, azt hittem én leszek a következő Soros Gyuri, de egy év alatt buktam annyit, hogy inkább kiszálltam belőle és visszatértem az autókhoz.

Már az Indycar-os időkben is voltak olyan jó marketinghúzásaid, mint most?

Még akkoriban barátkoztam össze Winkler Robiékkal, akiknek én adtam kölcsön egy Dodge Vipert a tévés műsorukhoz, igyekeztem már akkor is belecsempészni egy kis reklámot. Sőt, akkoriban még az Expresszben, az apróhirdetési rovatban csak kis képek voltak, meg 1-2 nagyobb felület cégeknek, hatszor annyiért. Én voltam az első, aki csináltatott egy hatalmas paravánt a kereskedés nevével, és az előtt fotóztam le az autókat, ezek a képek pedig így duplán értek, nem csak az autót, de a céget is hirdettem.

Honnan jött ez a gerillamarketing stílus?

Én nem vagyok marketinges, nem is tudtam, hogy mi az, pedig már csináltam. A legnézettebb totalcar videó, amihez én adtam kölcsön a Viper-t. Nem kértem semmit cserébe, csak azt, hogy 15 másodpercig hülyéskedhessek a műsorban.

A Csonti-Caros névválasztás nyílván a nevedből következik, de nem volt benned egy kis félelem, hogy egy betű különbséggel a 90-es évek hírhedt alvilági cégére, a Conti-Carra emlékeztet?

Oké, akkor mesélek a névválasztásokról, menjünk sorban. Ha te választasz egy olyan nevet magadnak, hogy Forma-1 autókereskedés, akkor mindenki tudja, hogy mi az, tehát te lekoppintottad a neved. Talán nem perel be Ecclestone, bár még ez sem biztos. Az Indycar egy hangzatos név volt, hiszen az emberek hallották valahonnan, de pontosan csak kevesen tudták, hogy ez egy versenysorozat Amerikában, mégis megmaradt a fejükben. Minimális reklámmal egy maximális reklámértéket érsz el. Nem is kell megjegyeznie, elég, ha ott maradsz a fejében, és amikor később az Indycar szót hallja, beugrassz neki. Ez is egy trükk.

A Csonti-Carnál tényleg ugyanaz a betűtípus és a felirat, mint a Conti-Car esetében. Az emberek a 90-es években sokat hallottak erről, de egy évtizeddel később már kevesen emlékeztek rá, hogy honnan ismerik. Egészen más jellegű autókat árultam, ezért még az sem azonosította a két céget, aki emlékezett a múltra. Nyílván, ha elkezdtem volna nagy Merciket és Audikat árulni, ők azt hitték volna, hogy biztos benne van a Radnai, a banki visszavett autóknál nem merült fel bennük, hogy ez ugyanaz a cég, csak most csövi kocsikat árulnak. Amúgy üzent nekem Radnai az előzetesből egy közös ismerősön keresztül, hogy látta és röhögött a cégem nevén, meg az ugyanolyan betűtípuson és egyelőre életben hagy. Mondtam, hogy köszi (nevet).

A Csonti-Carral lényegében újra elölről kezdted az autókereskedést. Hogyan lett belőle az a cég, amit ma látunk?

A Bécsi úton béreltünk egy telepet, de ez lejjebb volt, mint az utca szintje, nem lehetett jól belátni. Volt egy másfél méter magas kerítésünk, erre írtam rá az egyik oldalon, hogy „veszünk”, a másik oldalon pedig, hogy „eladunk”. Aki bemegy a városba reggel, az este hazamegy, vagy fordítva. Így látták mind a két üzenetet, és előbb-utóbb megnézték, hogy ugyan már, mit vesznek itt? Nem adta el egyből az autóját, de amikor el akarta adni, akkor már tudta, hogy hova menjen. Nem akart autót venni, de amikor később akart, tudta, hogy hova jöjjön. Nem értem azokat a cégeket, akik egy óriásplakátot teleírnak mindenfélével, hiszen elveszik a lényeg, senkinek nem tűnik fel rajta egy üzenet. Ezeket csak a nagy cégek tehetik meg, hogy kidobják a pénzt.

Honnan jöttek ezek a felirat ötletek?

Akkoriban volt az erotika kiállítás, persze én csak hallottam róla, nem járok ilyen helyekre… (nevet). A lányokon olyan póló volt, hogy sz**nék, a fiúkon pedig, hogy sz**atnék. Én ebből jöttem rá, hogy ez a jó reklám, mert elgondolkodtam rajta. Nem kell kiírni mindent, hiszen jól tudjuk, hogy az a lány, aki sz**na, az majd bevállal mást is. Ez a módszer, tökéletesen működik máshol is, mert aki látja, az gondolkodjon el rajta, nem kell rögtön csinálnia, de legyen ott a fejében.

A szlogent is ilyen tudatosan választottad?

Erre törekedtem. Nem írhattam ki, hogy garancia, vagy prémium, mert bankos autókkal foglalkoztunk. Mit adhattam én? Az ár! Ez volt az, amire építhettem, hiszen jött a válság, az embereknek nem volt annyi pénze, amennyit szívük szerint autóra költöttek volna, inkább vettek valamit úgy, hogy majd még ráköltenek később, ha lesz miből. Ez a gondolkodás bejött, egyrészt, mint üzletpolitika, másrészt, mint reklám. Elkezdtük orrba-szájba tolni, hogy „a legjobb ár”. Mert mi történik, amikor keresel? Beírod, hogy Opel Astra, kidobja a találatokat: Astra, még Astra, újabb Astra, Astra a legjobb ár! Egyből ezt nézed meg. Tényleg a legjobb ár? Igen. Vallás-szerűen követjük ezt a filozófiánkat, mert az emberek azonosították, hogy Csonti-Car, a legjobb ár.

 

„Vegyetek autót, mert kell a pénz!” Bejött ez a mondat, de nem féltél attól, hogy dacossá teszi az embereket, és azért se vesznek tőled?

Egy kicsit igen. De mi egy őszinte cég vagyunk, és amikor ide bejön valaki, érzi és értékeli ezt az őszinteséget. Mi nem nyomjuk azt a rizsát, hogy orvos házaspár harmadik autója volt, szervizkönyvet is lehet gyártani, órát is lehet tekerni. Mi azt tudjuk mondani, hogy itt van ez az autó, ennyibe kerül. Aki alkudni akart, annak megmondtam, hogy nem tudok engedni, mert nekem is van rezsim, alkalmazottaim és keresni akarok rajta. Keresni akarok rajta, mondjuk százezer forintot, mert kell a pénz. Ezen az őszinteségen úgy ledöbbennek, hogy értékelik. Ebben a világban mindenki hazudik, de olyat senki nem mond, hogy nekem kell a pénz, de te is jól jársz, mert olcsón veszed. Egyébként fogadásból került ki, azt mondták, hogy nem merem, ennél több nem is kellett nekem, rögtön kitettem. Annyira bejött, hogy elkezdtek erről beszélni az emberek, aztán jöttek az újságok, majd az MTV Híradó. Egy megjelenés az esti híradóban megfizethetetlen.

A rád jellemző stílus nélkül szerinted a válság elvitte volna a kereskedést?

Nem, mert ez alapvetően egy válságra épülő üzlet. Valószínűleg akkor is menne, ha nem írnék ki semmit, csak felraknám a kocsit a netre. Ha enyém a legjobb ár, akkor is elmenne, maximum nem ennyi. Anyám egyébként költő, valami vénát talán örököltem tőle. Én versek helyett történeteket írok az autókról. Kiírhatnám simán az adatokat, de úgy sokkal érdekesebb, ha van hozzá egy sztori, pláne, amikor bejönnek és közlik, hogy a „Fehér lovag”-ért jöttek. Egy sima autóhirdetést megnéznek, mondjuk ezren, egy hülye szöveget megnéznek 10-20 ezren, míg a Ferrari hirdetésünk bejárta az internetet, 620 ezren látták.

Aktív életet élsz a közösségi médiában, ráadásul ott videók is vannak.

A videókra nem fordítok különösebb időt, szeretek gyorsan menni, vagy repülni. Felrakok a fejemre egy kamerát és közben üvöltöm, hogy Csonti-Car a legjobb ár! Ezt megnézik 50 ezren.

Mi az, ami Téged kikapcsol? Egyáltalán ki tudsz kapcsolni?

Nagyon szerencsés életem van, minden hónapban elutazok egy hétre, vagy kéthavonta két hétre. Vannak hobbijaim, ezek nem túl drága sportok, szeretek siklóernyőzni, mountain bike-ozni, motorozni. Elmegyünk többen a haverokkal, egy apartmanban lakunk egymás hegyén-hátán. Lehetnének luxus dolgaim, elutazhatnék a barátnőmmel extrém helyekre, de nem vágyom ilyesmire. Meg tudok venni egy Ferrarit, vagy egy Porschét, de aztán el is adom, tehát nem költöm el a pénzt rá. Én még soha nem vettem új autót, nem tudnám elviselni azt az érzést, hogy beülök egy kocsiba és rögtön 20 százalékot bukok az árán.

Ezek szerint barátnőd van. Voltál már nős?

Igen, voltam. Elváltam a feleségemtől, van két kislányom, egy 10 és egy 8 éves, minden második hetet nálam töltenek. Jó viszonyban vagyok a volt feleségemmel, barátilag váltunk el, akkor nekiadtam az ingatlanirodánkat és a műszaki és vizsga állomásunkat. Ez utóbbi révén is szinte napi kapcsolatban vagyunk. A barátnőmmel 15 hónapja vagyunk együtt, 26 éves és nagyon szép lány.

Voltak jó marketing dumáid saját magad számára az ismerkedéskor?

Most röhögni fogsz, de ő marketinges. Egy rendezvényen találkoztunk, ő volt annak a multicégnek a marketingese, aki azt a rendezvényt szervezte. Tetszett neki a marketingünk, de ezek szerint az én marketingem is elég jó volt.

 

A napi munkában megfáradt autókereskedő test thai masszázzsal lazulhat el: Csonti a Car után Care-t is csinált.

 

Mik a terveid a jövőre nézve, hiszen itt ülünk az egyik kereskedésben, de az utca másik felén is van egy, sőt még a főút túloldalán is. Ebben a szakmában van még számodra valami, amit el akarsz érni?

Nem akarok feláldozni többet az életemből azért, hogy többet keressek. Ahhoz, hogy elmenjek bringázni néha, elmenjek siklóernyőzni, éljem az életemet, nem kell több. Nem akarok a leggazdagabb magyarok közé kerülni, nem vagyok rákattanva erre a pénzkereseti körforgásra, hogy aztán hatvan évesen majd észrevegyem magam, hogy van X milliárdom, de semmit nem csináltam az életemben. Amikor itt vagyok, az teljesen leköt, amikor elutazok, arra az időre szükségem van.

Rá tudnád bízni másra az üzletedet?

Ez a fajta kisvállalkozás, amit én csinálok, ez nem működhet mással. Nem tud más úgy értékesíteni, ahogy én. Megkerestek már mások, hogy csináljak egy franchise-t, ők beszállnak rögtön. Nem csinálhatok franchise-t, mert ha Gipsz Jakab Békéscsabán átver valakit, akkor mit mondanak? Hogy Csonti átveri a vevőit, és akkor már nem lesz arról szó, hogy ez melyik kereskedésben történt.

 

 

Jó is, hogy említed az átveréseket. Szerinted léteznek olyan autók, amilyenekkel tele vannak a hirdetési oldalak? Családi, dízel, egyik sincs 120 ezer km fölött, pedig 7-8 évesek.

Nem. Illetve létezik, ezerből egy. Még én is vettem egyszer orvos házaspártól autót, de ilyen alkalomra éveket kell várni.

Milyen az autóvásárló lélektana? Hiszen egyrészt sokan mintha vágynának arra, hogy átverjék őket, legyen irreálisan kevés kilométer az autóban, a szép állapothoz képest feltűnően olcsón. Ugyanakkor Te meg őszinte stílusban értékesítesz, mégis sikeresen.

A magyar társadalom még nagyrészt mindig olyan, hogy azt akarják, hogy legyen visszatekerve az óra. Van szervizkönyv? Nincs, de az se baj, mert el akarja hinni, hogy abban az autóban tényleg csak 40 ezer km van. Szerencsére van egy olyan réteg is, akinek már nem kell a mese. Nálam azok vesznek autót, akik ehhez az utóbbi csoporthoz tartoznak. Sok kereskedő átveri az embereket, bizományosi értékesítés alapon elhiteti velük, hogy eladja annyiért az autóját, amennyit szeretne érte. Majd pár hónap múlva felhívja, hogy megváltozott a piac, mégsem lehet annyiért, de olcsóbban el tudja adni. Pedig előre tudta, hogy nem ér annyit.

Be tudsz azonosítani egy vásárlói csoportot, akik a fő célcsoportod?

Mi ráálltunk egy piacra, most félmillió és három millió forint között megy az üzlet. Ezzel a szöveggel ráadásul hiába árulnék 10 milliós autókat, mert ha a komoly menedzserek elolvassák, lehet, röhögnek egy jót a hirdetéseimen, de bemennek a szalonba és vesznek egy új autót. Nálunk az átlag magyar állampolgár a fő célcsoport.

Már csak egy kérdésem maradt: már jártál Ferrarival és Porsche-vel. ezek után most milyen autód van?

Egy BMW 530d-m van, eladtam a sportautókat a nyár végén, ősszel pedig nem érdemes venni, mert télen úgysem tudom kihasználni őket. Majd tavasszal keresek valamit. Egy Porsche 911-est, nekem az a favorit.

 

Hozzászólások

comments

A szerző

Hasonló cikkek