Jobban bízunk a férfi vezetőkben

2013. Már. 13.

Magyarországon a vállalatvezetők 97 százaléka férfi, a munkavállalók többsége mégsem gondolja, hogy a munkahelyén több női vezetőre lenne szükség. Még a nők háromnegyede sem akar egy másik nő irányítása alatt dolgozni a Randstad 2013 tavaszi felmérése szerint.

Amíg elvekről van szó, a magyarok 83 százaléka hisz a nőkből és férfiakból álló, vegyes vezetői csoportok hatékonyságában – a gyakorlatban azonban már kevésbé bízunk a női menedzserekben a Randstad 2013 tavaszán készített Workmonitor felmérése szerint. Míg globális szinten nagyjából ugyanannyian tartják alkalmasnak a vezetői szerepre a férfiakat és a nőket, nálunk viszonylag nagy a különbség: a férfiakra 41 százalék voksolna, míg a nőket mindössze 26 százalék tartja rátermettebbnek.

Baja_Sandor_Randstad_Hungary_webre570

Hasonlóan nagy a különbség abból a szempontból is, hogy milyen nemű vezető irányítása alatt dolgoznánk. Bár csak a felmérésben részt vevők 49 százaléka mondta ki egyértelműen, hogy inkább férfit választana felettesének, a megkérdezettek nagy többsége (77 százaléka) nem szívesen dolgozna egy női menedzserrel. Maguk a nők is hasonlóan vélekednek: csak 25 százalék szeretne női vezetőt, míg 48 százalék inkább egy férfi főnöknek dolgozna.

Eleve hátrányból indulnak a nők

Bár kevés a női vezető Magyarországon – az ügyvezető igazgatók között mindössze 3,4 százalék az arányuk –, a Randstad Workmonitor adatai alapján a magyarok 75 százaléka mégsem gondolja, hogy saját munkahelyén több nőre lenne szükség a vezetőségben. A megkérdezettek többsége ráadásul úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi munkahelye sem támogatja a nőket a vezetői pozíciók megszerzésében.

„A felmérésben részt vevők 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a részmunkaidő gátolja a karrierépítést, míg 76 százalék mondta, hogy vezetői szinten csak teljes munkaidőben lehet dolgozni a munkahelyén. Összességében ez tovább nehezíti a hölgyek előrelépését, hiszen a részmunkaidő inkább rájuk jellemző, sokan például a gyermekszülést követően választják ezt a megoldást a munka és a magánélet egyensúlyának megőrzéséért” – magyarázta Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Nem akarunk női kvótát

Norvégiában 2008-tól lépett érvénybe a női kvóta (a részvénytársaságok vezetőségében legalább 40%-ban kell nőket alkalmazni). Az intézkedés hatása a Randstad Workmonitor adatain is látszik, az országban például nagyjából azonos a női és férfi vezetők elfogadottsága. Bár a felmérés szerint a magyarok többsége nem hiszi, hogy a kvóta a megfelelő eszköz a női vezetők arányának növelésére, egy tavaly novemberben elfogadott uniós irányelv értelmében 2020-ra hazánkban is legalább 40 százalékban nőket kell alkalmazni a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató tőzsdei vállalatok igazgatótanácsában a nem ügyvezetői feladatokat ellátó tagok között.

A felmérés hátteréről

A Randstad Workmonitor egy 32 országra kiterjedő felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás a globális és helyi trendek mellett egy-egy speciális témakörrel is foglalkozik. A 2013 januárjában felvett kérdéssor többek között a női vezetők megítélését vizsgálta a munkavállalók körében. A felmérés során Magyarországon összesen 5265, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre.

Hozzászólások

comments

A szerző

Hasonló cikkek

Komment