Hullámvasút az Ardennekben

2012. Sze. 28.

Számos versenypálya található a világon, de Spa-Francorchamps még ezek közül is kiemelkedik. Nem mi állítjuk ezt, hanem ismert autóversenyzők, hiszen sokuknak ez az egyik kedvenc helyszíne. S hogy miért? Ez a pálya egyszerre hihetetlenül gyors és tartalmaz olyan kanyarokat, amihez igazán profi sofőr kell, hogy a legkevesebb időveszteség nélkül áthaladjon rajtuk.

 

Az elsők között

A versenyzés hőskorában, 1924-ben épült az eredeti versenypálya. Akkoriban még más elvárások voltak az autósportban, a biztonság helyett a férfias küzdelem és a kihívás volt a döntő tényező, így ekkoriban jóval hosszabb volt a mostaninál (20.4 km), egyben jóval veszélyesebb is. Az Ardennek hegységben, 3 város közé tervezték a pályát, Francorchamps, Malmedy és Stavelot érintésével lehetett körbe hajtani. Spa történelmének első szakaszát a II. világháború kitörése jelentette. A békekötés után azonban rögtön újraindult az autósport, 46-tól rendeztek versenyeket itt, majd a Forma-1 1950-es indulásakor a pálya bekerült a száguldó cirkusz vérkeringésébe. Az első hivatalos világbajnoki versenyt Fangio nyerte Alfa Romeoval. Az 1945-78-ig használt, 14.1 km-es vonalvezetés rekordját a híres Henry Pescarolo állította
fel. A falvakat érintő örült száguldás közben Matra-jával 262 km/h-s átlagsebességet diktált! Az évtized végére azonban jelentős hangsúlyt kapott a biztonsági tényező, ezért a legtöbb pályát megrövidítették, kivették az országúti szakaszokat és védőkorlátokat tettek a kanyarokba. Ezt Spa sem kerülhette el, így harmadára rövidült a vonalvezetés, a mai pályából csak a Blanchimont-tól a célegyenesen át a Les Combs-ig tartó szakasz emlékeztet az eredeti körre.

 

Az új kedvencek új kedvence

1979-ben nyílt meg a mostani pálya, igaz, azóta pár kanyar megváltozott. Ez főleg a célegyenes környékét érintette, ahol a biztonság és a megnövekedett helyigény miatt átépítették a híres Buszmegálló lassítót, kiegyenesítették a korábban egy hajlatban helyet foglaló célegyenest és kitolták a Le Source kanyart északabbra. Az itt debütáló és első győzelmét is itt szerző hétszeres világbajnok, Michael Schumacher, valamint a szintén világbajnok finn Kimi Raikkönen kedvenc pályája a belga aszfaltcsík. Előbbinek a második számú hazai futama a Belga Nagydíj, hiszen egy órányira született és nőtt fel a pályától, míg a finn itt aratta legtöbb győzelmét eddig. A két sztár mellett a többi pilóta is kedveli ezt a helyszínt, hiszen mindig élvezetes futamokat rendeznek itt, aminek számos oka van. Egyrészt a pálya vonalvezetése, amely a tempós egyenesek mellett világhírű kanyarokat tartalmaz. A másik ok pedig az Ardennek hegység speciális időjárása: szinte bármikor eshet az eső, s gyakran előfordul, hogy a pálya felső szakaszán szakad az eső, az alsó részeken pedig süt a nap. De nem csak a profik járnak ide szívesen: bárkinek lehetősége van, hogy a nyílt napokon felkerekedjen és kipróbálja saját és autója tudását egy olyan helyszínen, amit valóban körülleng a történelem.

Legérdekesebb kanyarok

  • La Source: A közelében levő forrásról kapta a nevét. A célegyenes végi kanyar kifelé lejt, de széles bukótere van, ami nem csak biztonságos, de ha valaki túlmegy az ideális íven, még onnan is kigyorsíthat. ez pedig fontos, hiszen a lejtős részen egy rövid, de gyors szakasz következik.
  • Eau Rouge: A világ egyik leghíresebb kanyarja. A lejtős szakasz vége felé egy balos ív, majd a lejtő alján egy jobb kanyar, a dombra felhajtva pedig egy bal kanyar van. Ebből a völgyben még semmit nem látni. Egy hullámvasútra hasonlít leginkább: ehhez fogható kanyar a világon legfeljebb csak a suzukai S-kanyarok, illetve a Dugóhúzó Laguna Seca-ban.
  • Les Combes: A Kemmel egyenes végén található kanyar kombináció előtt nehéz megtalálni az ideális fékezési pontot, mivel ez a pálya egyik leggyorsabb szakasza.
  • Blanchimont: A másik nagyon gyors része a pályának nem egy igazi egyenes, tele van törésekkel, hajlatokkal, ezek közül a legnehezebb a Blanchimont nevű balos. Lassabb ellenfelünket ezen a szakaszon utolérhetjük, s a célegyenes előtti sikánban kifékezhetjük.

 

 

Érdekességek:

  • Az 1950-es, első Forma 1-es szezonban már a sorozat része volt Spa. Az akkori pályák közül jelenleg csak Silverstone, Monza és Monaco mondhatja el ugyanezt magáról. Indianapolis nem olyan régen még szintén résztvevő volt. A svájci Bremgarten és a francia Reims-Gueux azonban már rég feledésbe merült. Abban az évben nem hivatalos futamokat is rendeztek, amelyek nem számítottak bele az értékelésbe, így az ismert pályák közül említést érdemel még Zandvoort és Goodwood.
  • Kevés autómentes napot tartanak Spa-ban. A Forma-1 mellett, 24 órás, 1000 km-es, és márkaversenyeket rendeznek, de a motorosoknak is van itt futam. Az „üres” hétvégéken pedig a közönségé a terep, ilyenkor lehet kipróbálni a pályát.
  • Ifjú tehetségként itt kezdte meg pályafutását Michael Schumacher, egy számára szerencsés esetnek köszönhetően. A Jordan csapat akkori pilótája, Bertrand Gachot ugyanis felpofozott egy taxisofőrt, amiért rövid börtönbüntetését töltötte, így nem vehetett részt a nagydíjon. Bár egy technikai probléma miatt nem ért végig a versenyen, tehetségére felfigyeltek a Benetton csapatnál és szerződtették. Egyik legismertebb balul sikerült előzését is itt hajtotta végre. A szakadó esőben a rajt után a fél mezőny összetörte az autóját, Michael szinte végig vezetett futamon, de egy lekörözésnél eltalálta Coulthard Mclarenjét. Három keréken gurult a Ferrarival a boxba, ahol kipattant kocsijából, és átrohant a szomszéd istállóhoz, hogy ököllel vegyen elégtételt a szerinte előtte befékező skóton. Csak saját szerelői tudták elrángatni.
  • Jackie Stewart volt az első, aki felemelte hangját Spa gyenge biztonsága ellen a 70-es évek elején. Az akkor még hosszúpályán elmérte az egyik lassítót és fejjel lefelé berepült egy farmház pincéjébe BRM-jével.
  • A kevés pályák egyike, ahol két célegyenes és boxutcatalálható. Az egyik a La Source előtt, a másik utána. Ez nagy könnyebbséget jelent a szerevezőknek olyan futamokon, ahol több széria képviselői egyszerre jelennek meg.

 

[box type=”info”] Circuit de Spa-Francorchamps
Építés éve: 1924
Egy kör: 7004 m
Kanyarok: 20 (11 jobb, 9 bal)
Max. emelkedés: 15%
Szintkülönbség: 100 m
Körrekord: Michael Schumacher, Ferrari F1 2002, 1.43.726 (2002)[/box]

Egy kör Fernando Alonsoval a 2011-es Belga Nagydíjon:

 

Hozzászólások

comments

A szerző

Hasonló cikkek

Komment